Idézetek, sztorik

Idézetek, sztorik...

Akkor reggelre egy aranyos mindenkinek

Csak egy Anya?

Egy nőtől, aki éppen a jogosítványát akarta megújítani a megyei hivatalban a hivatalnok hölgy megkérdezte, hogy mi a foglalkozása. A nő hezitált, nem igazán tudta, hogyan határozza meg a munkáját. Úgy értem -magyarázta a hivatalnok- van munkája, vagy csak . . . ?
"Persze, hogy van munkám, "- csattant fel a nő, -"Anya vagyok. "
"Az anyaság nem számít foglalkozásnak, a háztartásbeli a megfelelő szó!"- hangsúlyozta a hivatalnok.
Egészen addig a napig nem is jutott eszembe a történet, amíg egyszercsak ugyanebbe a szituációba nem kerültem egy hivatalban.

A hivatalnok láthatóan egy karrierista hölgy volt, kiegyensúlyozott, hatékony és megszállottja az olyan fontosnak hangzó címeknek, mint:
"Hivatali Vallató" vagy "Városi Nyilvántartó".
"Mi a foglalkozása?"-kérdezte.
Mi késztetett rá, hogy ezt válaszoljam, nem tudom, csak úgy kibuktak belőlem a szavak.
"Tudományos munkatárs vagyok a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén." A hivatalnok megdermedt, a golyóstoll megállt a kezében és úgy nézett rám, mint aki rosszul hall. Megismételtem lassan, kihangsúlyozva a fontos szavakat. Majd csodálattal néztem, amint a kijelentésemet fekete nyomtatott betűkkel a hivatalos nyomtatványra írta.
"Megkérdezhetem, "-kezdte a hivatalnok érdeklődéssel- "Pontosan mit csinál ezen a területen?"
Hűvösen, minden izgatottság nélkül a hangomban, hallottam magam válaszolni:
"Továbbképző kutatómunkát végzek, (amit az anyák általában) laboratóriumban és terepen, (általában úgy mondom a házban és a házon kívül). A főnökömnek dolgozom (az Úrnak elsősorban, aztán az egész családnak), szereztem már két elismerést (mindkettő fiú). Természetesen ez a munka az egyik legelhivatottabb a földön, (akar valaki ellentmondani?) és gyakran napi 14 órát dolgozom (a 24 közelebb áll a valósághoz).
De a munkám több kihívást tartogat, mint a legtöbb átlagos karrier és az elismerés sokkal kielégítőbb, mint pusztán a pénz. "
A hivatalnok egyre növekvő elismeréssel töltötte ki a nyomtatványomat, felállt és személyesen kísért az ajtóhoz.
Amint beléptem a házunkhoz vezető kapun, a csodálatos új karrieremben elmerülve, szaladt elém az első számú laborasszisztensem: 8 és fél éves nagyfiam.
Odabentről hallottam a gyermekfejlődési programunk új kísérleti modelljét (6 hónapos kisbabánkat), amint egy új hangmintát tesztelt.

Úgy éreztem, csapást mértem a bürokráciára!

Úgy tűntem fel előttük, mint aki sokkal előkelőbb és nélkülözhetetlenebb az emberiség számára, mint "csak egy másik Anya''.

Anyaság!

Nincs ettől nagyszerűbb és felemelőbb karrier! ) Ez a hivatás a legszebb, legcsodálatosabb dolog a világon

Hatalmas ez a sztori, teljesen kifeküdtem rajta! Imádom én is az ilyen történeteket. Van valahol a gépemen, majd keresek én is.

Magyarországon sajnos a sznobizmus erősen dívik. A magyar hajlamos lenézni a magyart. Irigyek a másik sikereire, képtelenek együtt örülni embertársukkal. Nyilván más országokban is van az ilyenekből szép számmal, de ez nálunk sajnos általános. Mint a közismert viccben, ahol a magyarokat nem kell őrizni, mint a többi nép tagjait, mert ha az egyik megpróbál kimászni a veremből, hogy megszökjön, a többi egyből visszahúzza. Voltak páran, akik megdöbbentek azon, amikor említettem, néha már szinte szégyellem, hogy magyar vagyok. Kérdezték, miért. Hát ezért. Épp ezért...

Nincs is szebb pedig annál, mint amikor együtt örülhetsz mással az elért sikerein. Szerencsére csodálatos barátaim vannak, akikkel egymás vállán nevetünk és sírunk. Rengeteg irigyem is volt/van azonban az életben. Születésemtől fogva szerencsés csillagzat alatt születtem - sokak szint egyenesen burokban... Bátran elmondhatom, egyetlen dolog kivételével, ami még kicsit várat magára, de már itt toporog a küszöbömön, minden álmom és vágyam teljesült. Amit igazán akartam az életemben, azt eddig egytől-egyig megkaptam Istentől. Ez pedig a defektes lelkűeknek iritálóan szúrja a szemét... Régebben zavartak az ilyen lelki szegények, de jó pár éve nem érdekelnek már, a legcsekélyebb mértékben sem. Elég büntetés nekik a saját személyiségük elviselése...!

Cat Cicus! Maradj mindig ilyen optimista, jó humorú, vidám és kedélyes ember! Sok szép percet kapsz majd érte cserébe a jó Istentől, mert ő az ilyen mentalitású embereket szereti, azokat segíti. Én már csak tudom: egész életemben csak kaptam tőle, csak kaptam és kaptam! :r1:

Hülye bunkó


Az ok, amiért az alábbiakat megosztom veletek az, hogy megmutassam, ha valami igazán bosszant, van mód tenni ellene valamit. Csak hívni kell azt a bizonyos számot…


Egyik nap ültem az asztalomnál, amikor eszembe jutott egy függőben lévő telefonhívás, melyet még el kellett intéznem. Felvettem a kagylót, és tárcsáztam a számot. Egy férfihang válaszolt.
– Halló?
– Itt Patrick Hanifin – közöltem udvariasan. – Beszélhetnék, kérem, Robin Carterrel? – Alighogy végigmondtam, lecsapták a kagylót. El sem hittem, hogy képes bárki is ilyen bunkó lenni. Kikerestem Robin helyes számát a noteszomból, és felhívtam. Kiderült, hogy véletlenül felcseréltem a két utolsó számjegyet…
Miután beszéltem a barátommal, úgy döntöttem, újra felhívom azt a tapló fickót.
– Hülye bunkó! – ordítottam bele, amikor felvette a telefont, és lecsaptam a kagylót. Feljegyeztem a telefonszámát, és odaírtam mellé: "Hülye bunkó!", majd a noteszom betettem az asztalfiókomba. Az elkövetkező hetekben, amikor rossz passzban voltam, csak feltárcsáztam a számát, lehülyebunkóztam, majd lecsaptam a telefont. Ettől mindig felvidultam.
Még abban az évben a telefontársaság bevezette a hívószámkijelzést. Ez nagyon fájdalmasan érintett: abba kellett hagynom a kedvenc hülye bunkóm hívogatásait. Aztán egy nap eszembe jutott valami. Újra felhívtam.
– Halló – szólt bele a kagylóba.
Kitaláltam egy nevet, és udvariasan megkérdeztem tőle:
– Jó napot, tisztelt uram! A telefontársaság kereskedelmi osztályáról beszélek. Érdeklődni szeretnék, hallott-e már cégünk hívószám-kijelzés szolgáltatásáról? – A tag nemmel válaszolt, és lecsapta a telefont. Gyorsan visszahívtam. – Azért, mert egy hülye bunkó vagy! – búgtam önelégülten, és bontottam a vonalat.
Egy másik nap egy idős nő elég sok időmet elvette, miközben próbált kiállni a parkolóból. Azt gondoltam, már sosem fog eltűnni onnan. Végül beindította az autóját, és csiga lassan kigördült a parkolóhelyről. Kicsit hátratolattam, hogy legyen elég helye kikanyarodni.
Nagyszerű, gondoltam. Végre elmegy!
Ekkor a semmiből hirtelen feltűnt egy fekete Camaro, és beállt az én parkolóhelyemre. Dudáltam és ordítoztam, hogy nem teheti ezt velem, én voltam ott előbb. A fickó azonban csak kiszállt a kocsiból, és tudomást sem véve rólam, besétált a bevásárlóközpontba.
Ez a fickó egy hülye bunkó, gondoltam. Nagyon sok hülyebunkó létezik a világban.
Ekkor észrevettem egy cetlit az autója ablakán: „Eladó”. Alatta ott állt a telefonszám is. Felírtam, majd kerestem egy másik parkolóhelyet.
Néhány nap múlva otthon ültem az íróasztalom mellett. Miután hívtam a kedvenc hülyebunkómat, eszembe jutott a másik telefonszám. Gondoltam, jobb ha őt is felhívom.
Néhány csengetés után a tag fel is vette a telefont.
– Az eladó fekete Camaro ügyében telefonálok – közöltem vele udvariasan. – Meg tudná mondani, hol tekinthetném meg az autót?
– Természetesen. – Bediktálta a címet, majd közölte, a ház egy sárga épület, s a kocsi előtte áll.
– Megtudhatnám a nevét? – kérdeztem.
– Don Hansennek hívnak.
– Mikor mehetnék át megnézni a kocsit, Mr. Hansen?
– Általában minden este itthon vagyok. Ugorjon be valamikor.
– Rendben – feleltem. – Óóó, Mr. Hansen! Mondhatok önnek valamit? Maga egy hülye bunkó! – s ezzel leraktam a kagylót.
Ezután Don Hansen számát is beírtam a noteszembe, és beprogramoztam őt is a gyorshívóba. Minden remekül ment. Ha bármi bajom akadt, mindig kéznél volt két hülyebunkó, akiket hívhattam. Néhány hónap múlva azonban már nem volt olyan vicces az egész, mint kezdetben. Gondolkoztam egy picit, majd kitaláltam valamit. Először is felhívtam az első számú hülyebunkót. Miután felvette, beleordítottam a telefonba a szokásosat, de nem tettem le. Ekkor megkérdezte, ott vagyok-e még, és követelte, ne hívjam többé.
– Szó sem lehet róla! – mondtam.
– Hogy hívják?
– Don Hansennek.
Megkérdezte, hol lakom. Bemondtam neki a címet, ahol Don Hansen fekete Camarója parkol a sárga ház előtt…
– Máris odamegyek, Don. Legjobb, ha azonnal elkezd imádkozni – mondta.
– Oh, most nagyon megijesztett, hülye bunkó – ordítottam, és letettem.
Ezután felhívtam Dont, a kettes számú hülye bunkót. A szokásos hülyebunkózás után itt sem tettem le a kagylót.
– Ha rájönnék, ki maga… – nyögte elkínzottan.
– Akkor mit tenne? – kérdeztem érdeklődve.
– Szétrúgnám a seggét!
– Nos, itt van rá a lehetőség! Azonnal átmegyek magához, hülyebunkó! – Bontottam a vonalat.
Ezután felhívtam a rendőrséget. Bemondtam nekik a címet, majd közöltem, hogy azon nyomban megölöm a buzi élettársamat, amint hazaér. Majd hívtam a 13-as csatornát, hogy bandaháború van az adott címen.
Ezután én is odamentem, hogy végignézzem az egész cirkuszt.
Örömmel töltött el, ahogy két hülye bunkó üti-vágja egymást egy csapat rendőr előtt, miközben a tévé 13-as csatornájának helikoptere köröz a fejük fölött.
Ez volt életem legnagyobb élménye!!!

Na ez volt a behu-besza-beha Ez valami fergeteges

A ma reggeli kis szösszenetem ébresztőnek

...és akkor a macska így szólt:elfogadom a tejet,megengedem,hogy megsímogass,cserébe megfogom az egeret...de akkor is szabad és független maradok...és én leszek az úr a háznál...

Lesi minden gondolatomat. Elkényeztet, imád, a legfinomabb falatokkal kedveskedik nekem. Biztosan ő az Isten! - gondolja a kutya.

Lesi minden gondolatomat. Elkényeztet, imád, a legfinomabb falatokkal kedveskedik nekem. Biztosan én vagyok az Isten! - gondolja a macska.

Na akkor gonoszkodjunk picinykét :twisted:

Kinevettél engem,mikor sírni láttál,
Ártatlan szívemmel kegyetlenül bántál.
Te sem fogsz örökké nevetni,kacagni,
Utadat sem fogják virággal övezni.
Megtanít még téged is sírni majd az élet,
De akkor már nem lesz, ki sajnáljon téged... :twisted: :twisted: :twisted:


Ej Ej Cat Hát szabad ilyet? Naná

Akik ismernek, azok előtt nem titok, utálom a piát. Az alkohol öl, butít... és savakkal aldehideket képez. Három Martini után a férjem állattá változik... A negyedik után elájulok!



Az alábbi történet velem esett meg. Megosztom veletek.


Egy ismerős csaj egyszer jó alaposan megünnepelte a válását. Nem szokott inni, most azonban bepótolt mindent. Mintha cumisüvegből szlapálna, úgy szopta be a vodkás üveg száját. Fél liter csúszott le a piától majdnem "szűz" torkán.

Tél volt, kint keményre fagyott a hó. Megállás nélkül kirohangált a levegőre: fűtötte a pia... Én meg repülőstartot vettem utána. Igyekeztem jól irányzott vetődésekkel aláfordulni, valahányszor zuhant, borult.

Eljött az este, és végre megindulhattunk haza. Felcipeltem magamhoz, lefektettem az ágyamba, és hulla fáradtra merülve, megkönnyebbülten zuhantam be mellé a másik oldalra. Fellélegeztem, mondván, már semmi meglepetés nem érhet! Párnát sem kell játszanom többé a teste alatt, hogy felfogjam az esését, és részegen ne zúzza magát ripityára.

Valóban nem történt többé baja. Neki nem. Az én tortúrám folytatódott. Hullámozni kezdett, mint a Balaton, én meg futkorászni esti levezetésként lavór után. Aztán hányt kettőt, majd elpihent. Én is. Körülbelül fél percre. Utána felém fordult, jámboran rám vigyorgott... és telibe hányta a nyakam. Pusztán szolidaritásból, hogy ne érezze magát olyan árván, egyedül, no meg a látvány, a tudat, és a szállongó szagok incselkedésében megnevezve a kígyót, meglovagoltam a rókát magam is...

Jó kis este volt ez. Ő ájultan aludt, én meg lemosva magamról a napi menüt, az éjszaka további részében igyekeztem körbe mosni körülötte az ágyamat is. Mire pirkadt, lényegében én is lefeküdhettem.

Úgy éreztem, kb. tíz percet aludtam, amikor mozgolódni kezdett mellettem. Majd akár egy agyonvert kutya, szűkölt. Mint tikkadt sivatagi vándor, meglátta az oázist, azaz engem. Felcsillanó szemekkel, vízért kezdett el hozzám imádkozni. Piszkosul égett nála a pokol... Nekem meg a pofám, amikor megláttam, hány óra van. Tényleg nem aludtam többet, nagyjából egy órát.

Miután sikerült neki kiinnia a Dunát, Tiszát és a Kiskörei víztározót, még mielőtt belekezdett volna a Csendes-óceánba is, figyelmeztettem, hogy a belső nedvesítés után nem ártana kívülről is ezt tennie magával...

Végignézett a testén, és Jim Carreybe ment át a szeme. Felpattant az ágyból, mint akit sópatronnal lőttek seggbe... aztán végigzúgott a padlón. Az menetrend szerint indult, így már felállnia sem sikerült. Kitámogattam...

Amikor már üdén, illatozva, epret (másnaposság ellen kiváló) majszolva, mellé kávét hörpölve (csoki torta uborkával, az a jó, az a jó) ült ismét az ágy szélén, ártatlan boci szemekkel pislogott rám:

- De nyúzott vagy! Te aztán jól berúghattál az este! - kacagott fel.
Nem szóltam semmit. Nyeltem egyet, majd ezt mondtam:
- Igen. ÉN aztán borzalmasan... Még jó, hogy itt voltál te, aki legalább tudta, mit tegyen, és hazacipeltél a hátadon...

Kicsit később én is kimentem rendbe szedni magam. Belenéztem a tükörbe... aztán lezuhantam mellé a földre. Mint aki rosszul lát, óvakodtam vissza a tükörhöz, és vetettem rá ismét egy bizonytalan pillantást. Hát mit ne mondjak, egy vonatbaleset túlélője nem nyújthatott volna zaftosabb látványt nálam. Míg az ismerősömön a repülőstartjaimnak köszönhetően egy árva véraláfutás, de még csak egy karcolás sem volt, addig én épületes látványt nyújtottam. A homlokomon, de még az orrom hegyén sem volt glazúr. Az államon dettó. Nagyjából olyan egészséges látványt nyújtottam, mint egy oszló, elfuserált zombi. Közel úgy is éreztem magam... Maszkír nélkül játszhattam volna el egy huszadrangú, hollywoodi szuperprodukció főzombiját.

De az este jól sikerült.
Kár, hogy alig emlékszik rá valaki a történtekből - rajtam kívül.
Én sosem fogom elfelejteni...

A sztori régebben esett meg velem, egy ex-emmel...
Ültünk egy étteremben, valahol Siófok környékén, a Balatonon. Későre is járt, fáradtak is voltunk, az ex-emnek kissé morózus volt a hangulata. Hamarosan hozzánk lépett a pincér, leadtuk a rendelésünket. A partnerem Budapest bélszínt rendelt magának.

- De ne véreset! - tette hozzá rezignáltan.
Gondoltam, megnevettetem.
- Nem mondod komolyan, szívem, hogy a fiatalember most rohanva keres neked egy barlangot, hogy lőjön számodra pár denevért az ételedhez?!

Hogyan adjunk be gyógyszert a cicának?


1. Vedd fel a cicát és fektesd a bal karodra, mintha kisbabát dajkálnál. A jobb mutató- és hüvelykujjaddal gyengéden nyomd meg kétoldalt a cica pofiját, és amikor kinyitja a kis száját, a tenyeredben lévő tablettát dobd a szájába. Hagyd, hogy a cica becsukja a száját és nyeljen.

2. Vedd fel a tablettát a padlóról, és a cicát a heverő mögül. Fektesd a cicát a bal karodra, és ismételd meg a műveletet.

3. Nyomj ki egy másik tablettát a fóliából, a bal karodban tartott cica első mancsait bal kézzel fogd szorosan. Feszítsd szét a száját, és jobb mutatóujjaddal lökd le a tablettát a torkán. Fogd be a száját, és számolj tízig.

4. Gyorsan vedd ki az akváriumból a tablettát, és a gardróbból a cicát. Hívd be a párodat a kertből.

5. Térdelj le a padlóra, a cicát tartsd szorosan a térded között, és fogd le a macska mancsait. Ne törődj a morgással. A párod fogja meg szorosan egyik kezével a cica fejét, a másik kezében lévő keskeny vonalzót tegye a szájába, és csúsztassa le rajta a tablettát, majd masszírozza a... nem, nem a saját halántékát, a cica torkát.

6. Szedd le a cicát a függönyrúdról, és vegyél elő másik tablettát. Ne feledd, hogy új vonalzót és függönyt kell venned. Szedd össze az eltört nippet, később majd megragasztod.

7. Bugyoláld be a cicát egy nagy törölközőbe, a párod gyöngéden feküdjön rá, hogy csak a cica feje lógjon ki a hóna alól. Tedd a tablettát egy szívószál végébe. Egy ceruzával feszítsd szét a cica száját, és fújj bele a szívószálba.

8. Ellenőrizd a gyógyszer ismertetőjét, nem káros-e emberekre, és igyál egy pohár vizet, hogy elvegye az ízét. Ragaszd be párod alkarján a sebeket, a vért hideg vízzel és szappannal mosd ki a szőnyegből.

9. Hozd be a cicát a szomszéd udvarából. Vegyél elő másik tablettát. Tedd a cicát a szekrénybe és csukd be az ajtót úgy, hogy csak a feje lógjon ki. Kanállal feszítsd szét a száját, és gumiszalaggal lődd be torkába a tablettát.

10. Hozd be a garázsból a csavarhúzót, és tedd vissza a szekrény pántjait. Tégy' hideg vizes borogatást az arcodra és ellenőrizd, nem járt-e le a tetanuszoltásod. Dobd el az elrongyolt pólódat, és vegyél fel másikat.

11. Hívd fel a tűzoltókat, hogy vegyék le a macskát az útszéli fáról. Kérj bocsánatot a szomszédodtól, aki belerohant a kerítésébe, hogy ne üsse el a macskádat. Vedd elő az utolsó tablettát.

12. A macska első és hátsó lábait drótozd össze, és erősítsd az ebédlőasztal lábához. Vegyél fel kertészkesztyűt, és feszítsd szét a macska száját egy feszítővassal. Nyomd a szájába a tablettát, és önts utána egy liter vizet, hogy lemossa.

13. Kérd meg a párodat, hogy vigyen el az ügyeletre. Ülj nyugodtan, amíg az orvos összevarrja a sebeket az ujjaidon, az alkarodon, és eltávolítja a tablettadarabkákat a jobb szemedből. Hazafelé álljatok meg a bútorboltnál és rendeljétek meg az új asztalt.

14. Hívd fel az állatorvost, és beszéld rá, jöjjön ki hozzátok.

15. Nézd végig, ahogy az állatorvos karjába veszi a cicát, a másik kezével beadja a tablettát, és azt mondja: "Na ugye, milyen egyszerű ez?"

Pasik, pasik.
Avagy gyúrunk, vazze?



Arnold, Conan, a hordár című filmje miatt kezdtem el gyúrni. Pedig az általánosban, tíz év alatt csak négy fekvőtámaszt nyomtam le... azt is hat részletben...
A mozi után aztán lementem a konditerembe... majd ráültem a radiátorra.
Jah, melegíteni...
Utána nekiálltam kondizni, nekem azonban addig senki sem mondta, hogy a súlyzók nehezek.
Hat perc után meg is álltam a fejlődésben...
Mondták, hogy egyek "kokszot"... A TÜZÉP-es brikett-től azonban csak szorulásom lett.
Aztán az egyik izomagyú azt mondta, van neki kóser bulgár anyaga... Ha azt kajálom, olyan testem lesz, hogy hozzám képest Zsan Klód Vandál anorexiás bélgilisztának tűnik majd.
Az anyagot kipróbáltam a nagyfateron...
Az öreg 90%-os rokkant, de olyan saslengéseket produkált tőle a tolókocsija kartámaszán, hogy azt hittem, kirepül a űrbe. Aztán a csilláron lógva leutánozta Csollány Szilveszter olimpiai gyűrűgyakorlatát.
Fél kézzel.
Rám viszont rossz hatással volt a "koksz"... főleg a szexuális életemre.
A sliccem is rozsdásodni kezdett.
Úgy voltam vele, inkább ne tudjam meg, mi az a három fejű karizom, minthogy kókadtan lássam a nagy köpködő kobrát...
Nem csak inni szeretek, enni is.
Egy csaj se jönne el velem a strandon, ha diétásan néznék ki fecskealsóban...

Ima

Microsoft, ki vagy a merevlemezen,
Szenteltessék meg a te Windows-od,
Jöjjön el a te frissítésed,
Legyen meg a te javítókészleted,
Miképpen a Windows-on, azonképpen az Office-ban is.
Mindennapi e-mailünket add meg nekünk ma,
és bocsáss meg a kalózmásolatainkért,
Miképpen mi is megbocsátunk a T-Online-nak.
És ne vigy' minket az BSA-hoz,
de szabadíts meg az OS/2-től,
Mert tiéd a Dos, a Windows, és az NT, mindörökkön örökké...
ENTER!

16 info, amit a punáról tudni kell!


A puna apró, szőrös kis állat. Mivel igen elterjedt, vadászok ezrei leselkednek rá!

1. A tárgyban említett vad, a puna, minden veszélyessége mellett kedves és becses állatka. Megkülönböztetünk vadász által hajszolt házipunát, és bárki által szabadon vadászható vadpunát.
2. Mindkét puna forró égöv alatt, dombos, szakadékos helyen él. Fiatal korában egy kis forrás tövében lapul, és egyáltalán nem aktív, később azonban bozót nő körülötte, ami jelzi aktiválódását, és vadászatra éretté válását. A puna kifejlődési ideje 14-18 év, vadászni csak ezután szabad rá, amit azonban akkor már el is vár!
3. Az érett puna az elhanyagolást nehezen tűri, ilyenkor gyakran megvadul, az első vadász elé odaveti magát, ami házipuna esetén a tulajdonosra vadászberkekben rossz fényt vet.
4. Szőrméje különböző színű lehet: világos vagy sötét, szőke, barna, esetleg vörös, ritkább vagy sűrű, sőt egyes példányokat különböző módon nyírnak is. Általában a fekete puna a legvérmesebb.
5. Az idős vadak prémje hullik, esztétikai és egyben vadászati értékük erősen csökken, ezért nem egyszer ők maguk próbálják meg kétségbeesetten fegyver elé vetni magukat. VIGYÁZAT! A magát önként fegyver elé vető punát, különösen saját házipunánkat, lehetőleg mindig lőjjük meg, mert könnyen bosszúállóvá válhat.
6. A kifejlett, ápolt punának sajátságos, a legtöbb vadász által kedvelt illata van. Ha a vadász megérzi, fegyverét azonnal lövésre alkalmas állapotba hozza, és haladéktalanul megkezdi a vadászatot.
7. A kifejlett punák időnként vért köpnek, ilyenkor vadászati tilalom van rájuk. Az igazi vadászok azonban ilyenkor ejtik el őket legszívesebben. Egyes punák szinte várják ilyenkor, hogy puskavégre kapják őket, és nagyon hálásak a meglövésért.
8. A punára szegény és gazdag vadász egyforma hévvel vadászik. A szegények vagyoni helyzetüknél fogva csak házipunát tartanak. Akiknek arra sem tellik, azok alakalomadtán külön e célra berendezett punalövöldébe járnak.
9. Hozzáértő, gyakorlott vadászok szerint a legélvezetesebb a vadpuna, és a más tulajdonában lévő házipuna szabad területen történő becserkészése, vadászata, végül meglövése.
10. Vadászberkekben különösen sokra tartják a fiatal, de már kifejlett példány első meglövését, az ilyen vad ritkaságából, tapasztalatlanságából, valamint őrzéséből adódó becserkészésének nehézsége miatt.
11. Nagy vadászok állítása szerint a punák természetében nincs két egyforma a világon. Némelyik a hosszú becserkészést, hajszolást szereti. Van, amelyikre csak jó nagy fegyverrel érdemes menni, és akad, amelyik a mozgékony gyorstüzelőt is kedveli.
12. A szakirodalomban feljegyeztek eseteket olyan punákról, amelyektől hosszabb ideig megvonták a megfelelő keménységű húst, vagyis nem vadásztak rájuk. Az ilyen állatok kényszerből rendszerint valamilyen műfegyverrel próbálták meglőni magukat. Előbb-utóbb azonban érthető módon keresnek egy megbízhatóan működő fegyverű, tüzelőképes vadászt...
13. A punavadászat ismeretlen vad esetén rendkívül veszélyes lehet, ezért óvatos vadászok gumipáncéllal védekeznek. Ez azonban mértékadó szakértői vélemény szerint csökkenti a vadászat élvezetét, viszont kifejezetten ajánlott nem teljesen egészséges, fertőzött, vagy túl sok vadász által rendszeresen meglőtt vad esetén.
14. A punának egy-két lövés bizony meg sem kottyan, sőt élvezettel tűri. A fegyver láttán nem menekül el. Bevárja, lefekszik előtte, nedves lesz és megnyílik. Általában különösen kedveli a nagy kaliberű lőfegyvert, és a jó hosszan tartó vadászatot.
15. Fiatal, aktív vadászok egy vadászat alkalmával több lövést is leadnak. Nem ritka egy alkalommal a három-négy lövés sem, míg az idősebb sporttársak már egy, maximum két lövéssel is beérik. Sokan közülük hamar kifáradnak, néhányan pedig már alkalmatlanok a vadászatra.
16. Elöregedett vadászok már annyira megbarátkoztak a punával, hogy gyakran a megfelelő fegyver híján nem is lőnek rá, csak cirógatják, nyalogatják.

Jó vadászatot kívánunk!

Eltévedt hőlégballon


Egy férfi eltéved a hőlégballonjával. Lejjebb ereszkedik, s a földön meglát egy nőt. Odakiált hozzá:

- Elnézést, hölgyem, tudna nekem segíteni? Megígértem egy barátomnak, hogy találkozom vele. Ennek egy órával ezelőtt kellett volna megtörténnie, de eltévedtem. Most azt sem tudom, hol vagyok.

- Ön egy hőlégballonban tartózkodik, körülbelül tíz méterrel a talaj felett - vázolja a nő. - Az északi szélesség 40. és 41., illetve a nyugati hosszúság 59. és 60. foka között van.

- Ön bizonyára mérnök - gondolkodik el a hőlégballonos férfi.
- Az vagyok - feleli a nő -, de honnan tudta?

- Minden, amit mondott nekem, technikailag korrekt - közli a hőlégballonos. - Fogalmam sincs azonban, mit kezdjek az öntől kapott információkkal, s az a helyzet, hogy még mindig nem tudom, hol vagyok. Őszintén szólva, nem volt túlzottan a segítségemre, csak feltartott az utamban...

- Ön pedig valószínűleg menedzser - vélekedik a nő.
- Igen - bólint a hőlégballonos férfi egyetértően -, de honnan tudta?

- Nos... Nem tudja, hol van, sem azt, hová tart - feleli a nő. - A jelenlegi pozíciójába a kedvező széljárás sodorta. Olyan ígéretet tett, amelyről fogalma sincs, miként fogja betartani, és a maga alatt lévő emberektől várja, hogy megoldják az ön problémáit. Igazság szerint pontosan ugyanabban a helyzetben van, mint a találkozónkat megelőzően, de most már én tehetek róla...

A Windows belülről
Kategória: Számtech

A Windows belső mechanizmusa a valóságban (a felhasználó épp a Program Manager ablakában van).

Progman Egérmeghajtóhoz: Jött valami?
Egérmeghajtó Progmanhoz: Nem, kihalt a vidék.
Progman a Billentyűzetvezérlőhöz: Na, megütötték a billentyűket?
Billentyűzetvezérlő Progmanhoz: Nem, semmi nem történik errefelé.
Progman: A francba, mindjárt kitalálok valamit, hogy ne legyen ilyen unalmas az élet.
Egér az Egérmeghajtóhoz: Hééé, belémrúgtak!
Egérmeghajtó: Heee?
Egér: Aúú, ez fáj, még mindig rugdosnak!
Egérmeghajtó: Mindegy, fogd be a szád.
Egérmeghajtó a Progmanhoz: Egérkét épp x231 y478-ra rugdosták.
Progman: Most ne, nem érek rá.
Egérmeghajtó: Nade...
Progman: Kuss, vagy kiváglak. Világos?
Egérmeghajtó: Ühüm, rendben... (magában azt gondolja: hülye állat)
(Kb. 5 másodperccel később...)
Progman egérmeghajtóhoz: Na most mondd!
Egérmeghajtó: Heee?
Progman: Kit rugdostak az előbb?
Egérmeghajtó: Hát Egérkét, természetesen.
Progman: Aha. És neked mi közöd van Egérkéhez?
Egérmeghajtó: Hát nem ismersz meg? Én vagyok a mouse.drv!
Progman: Felőlem... És hova rugdosták?
Egérmeghajtó: Pillanat... x231 y478-ra.
Progman: Rendben, lássuk, hol is van...
Egér az Egérmeghajtóhoz: Most fentről nyomnak!
Egérmeghajtó Progmanhoz: Most ráklikkeltek, most ráklikkeltek!
Progman: A fenébe, megint plusz munka...
Progman: Na, megvan, az Egér a winword ikon felett áll.
Progman Grafikus meghajtóhoz: Töltsd be a 0815-ös számú ikont x200 y450-re!
Grafikus meghajtó: Nincs 0815-ös számú ikonom!
Progman: A kurva életbe!
Progman Merevlemezhez: Töltsd be a win0815.pif-et!
Merevlemez: Pif?! Miért nem paff vagy puff?
Progman: Kuss, vagy összegányollak!
Merevlemez: Jól van na, jól van na... Mindig én... Mindig én vagyok a bűnös, ha ezek szétterpeszkedtek a RAM-ban...
Merevlemez: Krrr, krrr, krrr (szokásos üzembeli hangok).
Progman: Hé, lesz ma még valami? Nem érek rá a világ végéig...
Merevlemez: Na, már meg is van.
Progman: Na végre, ide vele!
Merevlemez: Nem, ez az enyém!
Progman: Nem, én akarom!
Merevlemez: Nem!
Progman DMA-hoz: Lopd már el Merevlemeztől a 0815-öt!
DMA: Olyan szépen aludtam pedig...
Progman: Csend, és tedd azt, amit mondtam!
(DMA ellopja Merevlemeztől a file-t.)
Merevlemez: Aúú, ez fájt!
Progman az adatokhoz: Na, nyomás a Grafikus vezérlőhöz!
Egérmeghajtó a Progmanhoz: Megint ráklikkeltek Egérkére!
Progman: Ez a felhasználó tiszta hülye, tényleg be akarja tölteni a winword-öt.
Progman a Merevlemezhez: Winword-öt betölteni, de gyorsan!
Merevlemez: Khrrr, khrrr, khrrr...
(Felhasználó: Hú, de rohadt lassú ez a windows!)
Merevlemez Progmanhoz: Fúúú, na ez is megvolna...
Progman: dhf$78bghjl@@lr843%skj8r3r*jkbf3fa+ %^#bjh^5cTE
Mindenki: ???????????
Progman: JH%675hjgfUIGUI^FHJu%456uikf#hmnmv+ )&$fdhj
Mindenki: Ez tiszta hülye lett...
Rendszer: Figyelem, figyelem! Minden adatbusz-utasnak! Memória és I/O chip között hibás adatok zavarják a forgalmat. A hely nagy ívben elkerülendő!
Mindenki: Ajjajj!
Renszer: Prooogmaaaan!!!
(Progman nem válaszol.)
Mindenki: Hahó, Progman!
Progman: Harakiri, harakiri!
Rendszer: Na, hát ez meghülyült?
(Rendszer ellenőrzi Progmant.)
Rendszer: Melyik állat írta felül a Progmant?
(Néma csend.)
Rendszer: Na, ki volt az? Ki vele!
Merevlemez: Azt hiszem, én is részes vagyok benne...
Rendszer: És még ki?
DMA: Azt hiszem, én voltam...
Rendszer: Hogyhogy?
DMA: Hát az úgy volt, hogy a Progman azt mondta, valami kell neki a wincsiről, és a címet nem módosította a winword betöltéséhez...
Rendszer: Egy BUG, mi?
Rendszer a Képernyővezérlőnek: Írd ki a képernyőre, hogy egy védelmi funkció lett végrehajtva! Ne tűnjön fel senkinek, hogy Progman a hibás...
(Felhasználó: Rohadt windows, már megint lefagyott...)
Rendszer: Bumm, hrrr, paff...
BIOS a Processzornak: Apám, ezek tiszta kretének! Hogy lehet ezeket egyáltalán a memóriába engedni?

A rendszer megint összeomlott, mint kétóránként jó szokása. Ja, igen, mi is egy windows-óra? Hát az az idő, amennyi alatt átlagosan egyszer összeomlik ez a csúcstermék...

Programozók Bibliája


1. Kezdetben teremté az Úr a Bitet és a Byte-ot. És teremté ezekből a szót.

2. És a Szóban két Byte volt, és nem létezett semmi más. És az Úr elválasztá az Egyet a Nullától. És látá az Úr, hogy ez jó.

3. És mondá az Úr: legyen Adat! És így történt vala. És mondá az Úr: foglalja el az Adat a megfelelő helyet! És megteremté az Úr a floppy-disceket, a hard-disceket és a kompakt-disceket. És látá az Úr, hogy ez jó.

4. És mondá az Úr: legyen Számítógép, ahová a disceket be lehet helyezni! És elnevezé Hardvernek. És látá az Úr, hogy ez jó.

5. És Szoftver még nem létezett akkor. De az Úr megteremté a programokat, nagyokat és kicsiket a fajtájuk szerint. És mondá az Úr: szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek meg a Memóriát!

6. És mondá az Úr: teremtsünk Programozót, és alkosson a Programozó új Programokat, s irányítsa a Számítógépeket, a Programokat és az Adatokat.

7. És megteremté az Úr a Programozót, és elhelyezé a Számítógép-központban. És megmutatá neki az Úr a Könyvtárszerkezetet. És mondá néki az Úr: használhatsz minden könyvtárat és alkönyvtárat, de NE HASZNÁLD a Windowst!

8. És mondá az Úr: nem jó a Programozónak egyedül. És álmot bocsátott rá. Kivette az egyik oldalbordáját, és másik lényt teremtett belőle, aki felnéz a Programozóra, aki szereti azt, amit a Programozó csinál, és elnevezé ezt a
lényt Felhasználónak.

9. És ott volt a Programozó és a Felhasználó a csupasz DOS alatt, és látá az Úr, hogy ez jó.

10. De Bill okosabb volt az Úr minden teremtményénél. És Bill megkérdezé a Felhasználót: mondá-é az Úr, hogy ne futtass egyetlen programot sem?

11. És a Felhasználó válaszolt: azt mondá az Úr, hogy használhatunk minden programot, minden adatot, de mondta, hogy a Windowst ne használjuk, különben meghalunk.

12. És mondá Bill a Felhasználónak: hogy beszélhetsz olyasmiről, amit még ki sem próbáltál? Abban a pillanatban, hogy használod a Windowst, olyan leszel, mint az Úr. Képes leszel bármit létrehozni egy egyszerű egérkattintással!

13. És a Felhasználó látá, hogy a Windows gyümölcsei szebbek és könnyebb azokat használni. És látá a Felhasználó, hogy minden tudás haszontalan, mert a Windows képes azokat helyettesíteni.

14. És a Felhasználó installálta a számítógépén a Windowst, és mondá a Programozónak, hogy ez jó.

15. És a Programozó azonnal elkezdé keresni az új drivereket. És megkérdezé őt az Úr: mit keresel? És a programozó válaszolt: Új drivereket keresek, mert nem találom őket a DOS-ban. És mondá az Úr: Ki mondta neked, hogy új driverekre van szükséged? Futtattad a Windowst? És a programozó válaszolt: Bill mondta nekünk!

16. És mondá az Úr Billnek: azért, amit tettél, gyűlölt leszel minden teremtmény előtt. A Felhasználó boldogtalan lesz miattad, és örökké Windowst kell árulnod.

17. És mondá az Úr a Felhasználónak: Azért, amit tettél, csalódni fogsz a Windowsban, és az megeszi minden erőforrásodat, lassú programokat kell használnod, és örökkön örökké a Programozó segítségére fogsz szorulni.

18. És mondá az Úr a Programozónak: Azért mert hallgattál a Felhasználóra, soha nem leszel boldog. Programjaidban hemzsegni fognak a hibák, és javítanod kell őket az idők végezetéig.

19. És az Úr kiűzte őket a Számítógép-központból, az ajtót lezárta, és jelszóval levédte.

20. GENERAL PROTECTION FAULT! (ÁLTALÁNOS VÉDELMI HIBA!)

Egy macska naplója
(részletek)


751. nap: Fogvatartóim folytatják kínzásomat, és különböző bizarr tárgyakat lóbálnak előttem. Pazar ételeket esznek, miközben én arra vagyok kárhoztatva, hogy száraz müzlivel csillapítsam éhségem. Az egyetlen dolog, amely életben tart, a szökés reménye, és az a kéjes káröröm, mely a bútoraik karmolászása közben tölt el.

Attól tartok, megőrülök.
Tegnap megettem egy szobanövényt.
Holnap talán megeszek egy másikat.

761. nap: Tegnap az egyik fogvatartóm ellen elkövetett gyilkossági kísérletem kis híján sikerült. Miközben ment befelé a szobába, én a lábai között tekeregtem. Azt hiszem, legközelebb a lépcső tetején fogom ugyanezt kipróbálni... Annak érdekében, hogy undort és utálatot ébresszek hitvány, és gonosz fogvatartóimban, még egyszer megpróbálok a székre hányni... vagy esetleg inkább az ágyra.

762. nap: Átaludtam az egész napot, így majd elég fitt leszek ahhoz, hogy rémes őreimet az éjszaka legszebb óráiban, étel utáni ártatlan könyörgésemmel tartsam ébren.

765. nap: Lefejeztem egy egeret. Elvittem nekik a dögöt, mintegy bemutatván előttük, mire is vagyok képes, és hogy félelmet ültessek a szívükbe. Ők azonban csak gügyögtek, és örömködtek, hogy milyen ügyes kiscica voltam... Hmm, nem egészen így terveztem...

768. nap: Végre rájöttem, micsoda szadisták is ők. Csak úgy ok nélkül, egyszerre a vízes kínzókádban találtam magam. Ez alkalommal még egy "sampon" nevezetű égető, habszerű anyagot is bevetettek ellenem. Micsoda beteg elme volt képes feltalálni ilyen ördögi folyadékot?! Az egyetlen vígaszom az a kis darab hüvelykujj, mely a fogaim közé szorult be.

771. nap: Fogvatartóim valamiféle gyűlést tartottak a bűntársaikkal. Egész este egyedül voltam. Csak hangfoszlányokat hallottam, meg annak a fura dolognak a szagát éreztem, amit üvegekben tárolnak, és "sör"-nek hívnak. Sikerült viszont kihallgatnom őket, és kiderült, "allergiát" okozok. Muszáj megtudnom, mi lehet ez, és hogyan hasznosíthatnám ellenük...

774. nap: Meg vagyok győződve arról, hogy a környezetemben élő fogvatartottak egytől egyig talpnyalók és besúgók. Itt van például a kutya is, akit időnként elengednek - a kapitális baromja meg nagy boldogan visszajön. Tuti biztos, hogy bolond! A madár meg... ő nyilván valamiféle informátor szerepet tölt be. Valahogy sikerült megtanulnia azt a borzalmas nyelvet, amelyen a fogvatartóim vartyognak (valami vakondéhoz hasonló karattyolás), és cseverészik velük. Biztos vagyok benne, hogy tudósítja őket minden egyes mozdulatomról. Egyelőre még biztonságban van abban a fémből készült lakásában, de éééén tudok várni, az egész csak idő kérdése...

nagyon jókat nevettem Nada sztoriain
gondoltam én is megosztok veletek valamit, ami elég vicces
nemtudom mennyire ismeritek a bash.hu-t, de oda oan beszélgetéseket tesznek fel amik chaten, msn-en vagy egyébb ien beszélgetős helyen zajlanak, és viccesek.
Na íme az egyik amit én naon bírok, megkérem a 18 év alattiakat h csak felnőtt felügyelete mellett olvassák el

Lány: Szia
Fiú: helló
Fiú: ki vagy?
Lány: csak egy valaki?
Fiú: Valaki, akit ismerek?
Lány: nem
Fiú: Akkor mi a fenéért zavarsz engem?
Lány: hát, akkor bocccccsi
Lány: csak csetelni akartam veled
Fiú: miért?
Lány: mind1, egy seggfej vagy
Fiú: Hé, várj egy percet
Lány: igen?
Fiú: nézd sajnálom. Csak 1 kicsit paranoiás vagyok
Lány: paranoiás?
Fiú: igen
Lány: mitől?
Lány: tőlem?
Fiú: Nem. Bújkálok.
Lány: LOL
Fiú: Kurvára ne nevessél rajtam!
Fiú: Ez a szarság komoly!
Lány: Mi elől bújkálsz?
Fiú: A zsaruk elől.
Lány: ne akarjá már átbaszni
Fiú: Komolyan mondtam.
Lány: Nem teljesen értem
Fiú: Üldöznek a zsaruk.
Lány: Miért?
Fiú: Köröznek három államban.
Lány: Miért???
Fiú: Ez egy kissé zavarbaejtő.
Fiú: Megerőszakoltam egy pulykát.
Fiú: Halló?
Lány: Te beteg vagy, baszd meg.
Fiú: Küldd el nekem a képed.
Lány: miért?
Fiú: hogy tudjam, hogy nem közülük való vagy.
Lány: Mik közül?
Fiú: Zsaruk.
Lány: nem vagyok zsaru, mondtam már
Fiú: Akkor küldd el a képed.
Lány: várj
Fiú: Siess.
Fiú: Ott vagy még?
Fiú: baszd meg, zsaru!
Lány: hé, bocsi
Lány: valamit meg kellett csinálni az anyámnak
Fiú: Azt hittem, a képed keresed, h elküldhesd nekem.
Fiú: Miközben valójában a hatóságokat értesítetted.
Fiú: Vagy nem!?
Lány: nem erről van szó
Fiú: Akkor meg?
Lány: nem akarom átküldeni a képem, mert nem vagyok valami csinos
Fiú: A legtöbb zsaru nem
Lány: NEM VOKIBASZOTT ZSARU, TE FASZFEJ!
Fiú: Akkor küldd el a képed.
Lány: jó. Mi az e-mail címed?
Fiú: Csak küldd át itt.
Lány: rendben *KÉP*
Lány: Megkaptad?
Fiú: Várj. Épp nézem.
Lány: Ez a kép májusban készült rólam
Lány: Azóta könnyebb vagyok pár kilóval
Fiú: Reméltem is
Lány: mivan?!?
Lány: ez megsértette az érzéseimet
Fiú: Valóban?
Lány: Igen. Nem sokkal vagyok kisebb, mint akkor voltam.
Fiú: Attól jobban éreznéd magad, ha én is átküldeném a képem?
Lány: igen
Fiú: Okés, hadd keressem meg.
Lány: kks
Fiú: Tessék, itt is van. *KÉP*
Lány: ez nem te vagy.
Fiú: Dögöljek meg, ha nem én vagyok!
Lány: Te nem így nézel ki.
Fiú: Ezt meg honnan a picsából tudod?
Lány: mer a profilodban más kép van.
Fiú: A profil kép hamis.
Fiú: A zsaruk elől bújkálok vele.
Lány: Úgy nézel ki, mint a Farm Fresh fickó lol
Fiú: Hát, te meg úgy, mint aki MEGETTE a Farm Fresh fickót....
Fiú: Nem is beszélve a zöldségekről.
Lány: Baszódj meg
Fiú: Terveztem, míg meg nem láttam a képed
Fiú: Most egy hétig nem fog felállni a faszom.
Lány: Nem kellett volna elküldenem azt a képet.
Lány: Eddigis csak oltottál miatta.
Lány: Megbántottál.
Fiú: És a Farm Fresh fickónak nevezni engem nem bántó?
Lány: Azt hittem, csak átbaszol azzal a képpel!
Fiú: Miért tettem volna?
Lány: Nem tudom elhinni, hogy a zsaruk üldöznek
Fiú: Nem tudom elhinni, hogy a Télapó hagyja, hogy az ölébe ülj..
Lány: BAZD MEG!!!
Fiú: Mindkét lábát eltörnéd.
Lány: Egy KIBASzott seggfej vagy.
Lány: Egész életemben csúfoltak a súlyom miatt
Lány: és te is csak nevetsz rajtam, pedig nem is ismersz
Fiú: Ok. Sajnálom.
Lány: Nem, valójában nem
Fiú: Igazad van. Tényleg nem.
Fiú: HAARRRRR!
Lány: Végeztem veled
Fiú: Beng. Sajnálom.
Lány: Tiltólistára teszlek
Fiú: Várj 1 pillanatot
Fiú: Rosszul indítottunk.
Fiú: Akarod elölről kezdeni?
Lány: Nem
Fiú: Kinyalom a puncidat
Lány: Micsinálsz?
Fiú: Hallottad.
Fiú: Azt mondtam, kinyalom a puncidat.
Lány: Aszittem azt mondtad, h nem tudod felállítani, most, h láttad a képem
Fiú: Fel kell neki állnia, h kinyaljam a pinádat?
Lány: Szeretném látni azt a férfit akit felizgat, ha kinyalhat
Fiú: Hát, én más vagyok, mint a többi férfi.
Fiú: Engem más izgat fel.
Lány: Például mi?
Fiú: Tényleg tudni akarod?
Lány: Nem tudom
Fiú: Igennel vagy nemmel kell felelned.
Lány: Félek megtenni
Fiú: Miért?
Lány: mer
Fiú: mer miért?
Lány: lássuk csak
Lány: azt mondtad, pulykákkal csináltad. Dagadtnak neveztél. aztán meg ki akarsz nyalni
Lány: ez neked nem tűnik furcsának?
Fiú: Neeem
Lány: hát nejem az
Fiú: Remek. Nem teszem meg, ha te nem akarod
Lány: Nem azt mondtam
Fiú: Ezt vehetem igennek?
Lány: Gondolom.
Fiú: Ok. Akkor egy kicsit segítened kell, hogy felizguljak.
Fiú: Szeretnél segíteni?
Lány: Mit kéne tennem?
Fiú: Úgy kell beszélned, mint egy kalóznak.
Lány: ???
Fiú: Amikor elkezdek puhulni... mondd azt, h "HARRRR!!!"
Fiú: ok?
Fiú: Halló?
Lány: Ezt nem gondolhatod komolyan
Fiú: Pedig dehogyne,!
Fiú: Ez az én fantáziám.
Lány: ez aberráció
Fiú: Akarod vagy nem?
Lány: Igen, akarom.
Fiú: Akkor megteszed?
Lány: hogyne
Fiú: Ok. Kezdjük.
Fiú: Finoman lehúzom a bugyid, és elkezdem masszírozni a combod.
Fiú: Kezd felizgatni téged, ahogy a nyelvem a felszínén siklik
Fiú: Óvatosan elkezdem a nedves puncid nyalogatni.
Fiú: Fel és le mozgatom a nyelvem a sima pinádon.
Lány: mmmm ezaz
Fiú: ó-óh ...kezdek puhulni.
Lány: Har
Fiú: Ennél jobban kell csinálnod!
Fiú: A képed télleg randa volt.
Lány: HARRRRRRRRRRRR
Fiú: Áhhhh. Sokkal jobb. Érezm, minden mozdulattól egyre nedvesebb lesz a puncid.
Fiú: Óvatosan bekapom a csiklód, és ki-be mozgatom a számmal.
Fiú: A testnedveid az állkapcsomon folynak le, és az illatod eljut az orromig.
Fiú: Úgy érzem, teljesen lefegyverez a nőiességed.
Lány: mmmmmm jó vagy
Fiú: Érzem, a combod egyre jobban megfeszül, ahogy egyre erősebben szopom
Fiú: kezdek puhulni
Lány: HARRRRRRR
Fiú: Mmmm, megragadom azt a terebélyes segged a kezeimmel.
Fiú: Előre-hátra kezdesz hintázni.
Fiú: kezdek puhulni
Lány: ez hülyeség
Fiú: ...még mindig
Fiú: Csináld!
Lány: HARRRRRRRRRRRRR
Fiú: Átfordítalak, hogy kinyaljam a segglyukad.
Fiú: Szétfeszítem azt az anyahajót, amit a seggednek hívsz.
Fiú: Látom, amint kakadarabok csüngenek a szűrös segglyukadon.
Lány: MI A FASZ?!?!?
Fiú: Gusztustalanul bűzlenek.
Lány: ISTENEM!! HAGYD ABBA!!!
Fiú: Kezd elegem lenni a ronda seggedből
Fiú: Leszakítom a falábad.
Fiú: És felnyomom a seggedbe.
Lány: EGY KIBASZOTT PSZICHOPATA VAGY!!
Fiú: Aztán forró karamellát öntök a fejedre.
Fiú: És kibaszott almás cukorkává változtatlak...
Fiú: Majd arcon rúglaj!
Lány: BASZD MEG SEGGFEJ!!
Fiú: A celluloid az arcodról nekiütődik a kabin falának...
Fiú: A papagájod elrepül.
Fiú: ...megint kezdek puhulni.
Fiú: Halló?
Fiú: Mondd ki!
Fiú: HAARRRRRR!!!!!!!!!!

Skerina Ez nagggggyyyyyon jóóóóó

Szétestem a röhögéstől, Skeri! Behalok a humoros sztoriktól, a nevetés az élet sava-borsa! Hoztam egy kis mosolyogni valót megint...



Egy barát szívtépő története az eutanáziáról


Tegnap este a feleségem és én a szalonban ültünk, s az élet dolgairól beszélgettünk.
Beszéltünk az életről és a halálról is.
Azt mondtam neki: „Soha ne engedd meg, hogy vegetatív állapotban éljek, gépektől és üvegekben lévő folyadékoktól való függésben... Ha ilyen helyzetben látsz, húzd ki az engem életben tartó berendezéseket az áramforrásból, mert akkor inkább szeretnék meghalni!”

Ekkor ő felállt. Az arcáról elégedettség, és mély csodálat tükröződött...
...és a dög kihúzta a televíziót, a számítógépet és a playstationt a konnektorból. Kikapcsolta az I-Podot és a mobilt. És elvette a sörömet!!!


A qrva anyját...
...majdnem meghaltam!!!

Nada írta:

Szétestem a röhögéstől, Skeri! Behalok a humoros sztoriktól, a nevetés az élet sava-borsa! Hoztam egy kis mosolyogni valót megint...



Egy barát szívtépő története az eutanáziáról


Tegnap este a feleségem és én a szalonban ültünk, s az élet dolgairól beszélgettünk.
Beszéltünk az életről és a halálról is.
Azt mondtam neki: „Soha ne engedd meg, hogy vegetatív állapotban éljek, gépektől és üvegekben lévő folyadékoktól való függésben... Ha ilyen helyzetben látsz, húzd ki az engem életben tartó berendezéseket az áramforrásból, mert akkor inkább szeretnék meghalni!”

Ekkor ő felállt. Az arcáról elégedettség, és mély csodálat tükröződött...
...és a dög kihúzta a televíziót, a számítógépet és a playstationt a konnektorból. Kikapcsolta az I-Podot és a mobilt. És elvette a sörömet!!!


A qrva anyját...
...majdnem meghaltam!!!

naooooon jóóóó

találtam megint valamit, bár nem sztori hanem egy videó de én sírtam a nevetéstől
szal nézzétek meg:

http://www.indavideo.hu/video/Idiota_Japan_Tetris

Az orvostudomány rövid története

- Fáj a torkom!

Kr.e. 2000: Tessék, edd meg ezt a gyökeret!
Kr.u. 1000: Az a gyökér pogány dolog, mondj el egy imát!
Kr.u. 1850: Az az ima babonaság, idd meg ezt az elixírt!
Kr.u. 1940: Az az elixír kígyóolaj, nem tesz jót, nyeld le ezt a pirulát!
Kr.u. 1985: Az a pirula hatástalan, vedd be ezt az antibiotikumot!
Kr.u. 2001: Az az antibiotikum nem természetes! Tessék, itt egy gyökér...


(Vissza a gyökerekhez? )

Néhány pihent agyú fickó három éve megalapította a Charles Darwin díjat. Ezt kizárólag posztumusz
ítélik oda azoknak a legkülönbözőbb módon elhalálozott nyomorultaknak, akik utolsó cselekedetükkel igazolták Darwin evolúciós elméletét, azerint az ember igenis a majomtól származik, ugyanakkor nagy jót cselekedtek, hogy halálukkal megszűnt génállományuk terjedésének veszélye.
Az első nyertesnek 1994-ben ítélték oda a díjat. Egy amerikai férfi kapta, aki egy pohár ingyen szóda reményében addig rángatta a Coca-Cola automatát, míg az végül ráborult és agyonütötte.
És ez még a jobbik eset, mert itt ő lett saját hülyesége áldozata. Nálunk az ólomgyűjtők Pörölybödön
addig rángatták a fénysorompót működtető akkumulátort, míg vonatszerencsétlenség lett belőle.
Az 1995-ös győztes viszont igazán vállalkozó kedvű férfiú lehetett, nyugodjék békében.
A sebesség volt a mániája, ezért beszerzett egy gyorsítórakétát, ami a Jumbo Jetek felszállását segíti, réerősítette az autójára, és a nevadai sivatagban kipróbálta. A halála előtti pillanatokban valószínűleg ráébredt,
hogy a rakétát csak bekapcsolni lehet, ki már nem, emiatt aztán körülbelül 480 kilométeres sebességgel szétkenődött a Sziklás hegység oldalán...
Az 1996-os Darwin díjra tíz-egynéhányan pályázhattak, s a nemzetközi Net-zsűri döntött végül a győztesről, ám érdemes megemlítenünk valamennyi jelöltet, hátha mégiscsak elgondolkodnak a természettudósok,
akik a majommal közös ősről beszcsak, de tagadják a közvetlen rokonságot.
Eséllyel indulhatott a versenyen az a férfi, aki exbarátnője kocsijának ablakát akarta betörni pisztolyával,
ám közben elsült a fegyver és agyonlőtte magát. Honfitársa viszont úgy kívánta megszerelni furcsa hangokat adó mezőgazdasági gépét, hogy befeküdt alá és megkérte a barátját, induljon el vele. Holttestét igen nehéz volt azonosítani.
Az a torontoi férfi pedig, aki 23. emeleti lakásának erkélyén akarta a kihelyezett madáretetőt megtisztítani, könnyen felismerhető volt a kezében szorongatott madáreledelről. Más kérdés, hogy a fejében nem sok maradt, de talán nem kerékre kellett volna felállni az erkélyen.
Hasonló módon járt az az ügyvéd, aki egy irodaház 24. emeletén a hozzá beosztott joghallgatóknak kívánta demonstrálni a panoráma üvegablak törésbiztonságát - amiért a készítők garanciát vállalnak - és ezért teljes lendülettel nekirohant, közben valószínűleg megfogadta magában, hogy soha többet nem hisz egyetlen mesterembernek sem.
Egy kis egyiptomi faluban egyszerre hatan pályázhattak a megtisztelő nyereményre. Az ebédre szánt csirke bemenekült a kútba, ezért a 18 éves fiú utána mászott. Csakhogy nem tudott úszni, ezért előbb egymás után három testvére, majd két ember indult segítségére. A mentők később csak nagy nehézségek árán emelték ki
a hat holttestet és a csirkét, amely azonban túlélte a viszontagságokat.
Diétázni veszélyes dolog, könnyen végzetessé válhat. De a Darwin-díjra jelölt bloomburgi férfi önként fogta magát diétára: módszere szerint csak babot és káposztát fogyasztott. Ez még nem lett volna baj, de egy kétszer két méteres helyen aludt, és éjszakára becsukta az ablakot. Reggelre gázmérgezésben meghalt.
Két gyilkos is jelöltként szerepel a listán. Mindkettőjüket villamosszékbe küldték, ám végül kegyelemből életfogytiglant kaptak. Hiába, végzetük utolérte őket: az egyik a tévét próbálta megjavítani a cellában a fém vécécsészén ülve, a másik házilag barkácsolt fejhallgatót, de mindketten halálos áramütést szenvedtek.
Ugyancsak így járt az a horgász, aki egy drót segítségével áramot vezetett a horgásztóba, hogy halakat fogjon, ám megcsúszott a parton és beleesett a vízbe. A többi pecás alaposan meglepődött,
mikor a holtteste fennakadta horgukon.
Komoly esélyes a Darwin-díjra az a St. Louise-i bolti tolvaj, aki úgy akart kolbászt lopni egy boltból,
hogy egy darabban lenyelte a torkába. Kihúznia azonban már nem sikerült, és mire a mentősöknek sikerült eltávolítaniuk a kolbászt a torkából, már késő volt.
Az állatvédők bizonyára kárörvendően hallják annak a kaliforniai vadásznak az esetét,
aki lelőtte a felette lévő sziklán álló szarvast. Az pedig pont ráesett és agyonütötte, bosszút állva "gyilkosán".
És egy eset Texasból: helyi hajléktalanok rézkábeleket akartak lopni, ami úgy tűnik,
odakint is bevett szokás, ám ezúttal a feszültség alatt lévő vezetéket szemelték ki maguknak, s ennek végzetes következményei lettek.
Nos, mint láthatjuk, jelöltek vannak bőven. A Darwin-díjat végül egy petárdás férfi nyerte meg, aki úgy szerette volna megtréfálni barátait egy házibulin, hogy a szájába vette a petárdát.
Ami annak rendje és módja szerint fel is robban nem sokat hagyva a szerencsétlen fickó fejéből.

Armstrong szomszédja

Anno amikor az első ember a holdra lépett, elhangzott az ismert mondás: "Kis lépés ez egy embernek,
de nagy lépés az emberiségnek", majd amiről a hírek akkor hallgattak "Sok szerencsét Grabovszki".
A NASA-ban mindenfélét próbáltak kihozni mit is jelenthet a mondat. Kódolt üzenet az oroszoknak vagy mi?
De hiába kérdeztek Armstrongot Ő csak hallgatott.
Majd amikor nyugdíjazták Armstrongot akkor megkérdezték tőle mégis mit jelentett a Sok szerencsét Grabovszki. Sejtelmes mosoly, majd belekezdett az alábbi kis történetbe:
Mikor kisgyermek voltam, közel volt hozzánk a szomszéd ház. Egyszer felmásztam a tetőre
mert beleesett az ereszbe a labdám. Hallom a szomszédból : -Orális szex-szet akarsz te disznó,
majd amikor a szomszéd gyerek a holdon járkál! Nos, ezt a szomszédunkat hívták Grabovszkinak.

Az egyetlen dolog, amit lopni érdemes: puszit egy alvó gyermektől

Mit tanultunk a szüleinktől?

Megbecsülni mások munkáját:
Ha mindenáron meg akarjátok ölni egymást a testvéreddel, kint csináljátok! Most takarítottam fel.

Vallást:
Jobb lesz, ha imádkozol, hogy a folt kijöjjön a fehér ingedből!

Az időutazás alapjait:
Úgy megcsaplak, hogy a jövő héten térsz magadhoz!

Logikát:
Azért, mert én azt mondtam!

Tornamutatványokat:
Most nézd meg, hogy néz ki itt hátul a nyakad!

Bőrön át történő táplálkozást:
Fogd be a szád, és edd meg a vacsorád!

Türelmet és kitartást:
Addig ülsz itt, amíg a spenót el nem fogy!

Meteorológiát:
Úgy néz ki a szobád, mintha tornádó söpört volna át rajta!

Ne tőlem félj, hanem attól, amit az eszedbe juttatok... ej, de gonosz vagyok ma

Kövek, kavicsok, homok. . .

Egy filozófusprofesszor előadását úgy kezdte, hogy fogott egy
konzerves-üveget és feltöltötte kb. 5 centiméter átmérőjű kövekkel.
Rákérdezett, hogy ugye tele van az üveg. . .

, , Igen'' - volt a válasz.


Ezután elővett egy dobozt, tele apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a
kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres
helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor
ezután elővett egy dobozt tele homokkal és azt kezdte beletölteni az
üvegbe. Természetesen a homok minden kis részt kitöltött.


, , És most - mondta a professzor - vegyék észre, hogy ez az önök élete.
A kövek a fontos dolgok. A családod, a partnered, az egészséged, a
gyermekeid. Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor teljes maradna.
A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a munkád, a házad,
az autód. A homok az összes többi apróság. Ha a homokot töltöd be először,
nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel is.
Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely
azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod érdekében. Játssz a
gyermekeiddel. Szakíts időt orvosi ellenőrzésre. Vidd el a párodat
táncolni. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet
rakni. Először a kövekre figyelj - azokra, amelyek igazán számítanak. A
többi csak homok. ''